Madonna koncert és Picasso

A tegnapi Madonna koncert irgalmatlanul jó volt.

Odaértünk a Mercedes Benz Arenahoz 18:45 körül.

Az Arena így néz ki kívülről:

A népet akkor még nem engedték be, rengetegen álltak kint. Mi elkezdtük keresni a Premium kaput, mert all inclusive premium jegyeink voltak. Az all inclusive premium jegy azt jelenti, hogy nemcsak a legjobb látásszögű block-ban vannak a párnázott ülésű helyek, hanem a koncert előtt és után osztályonfeüli étel-ital kiszolgálás, ruhatár, külön prémium club van. Minden egyes fillért megért.

Egy dologra érdemes figyelni: a külön bejárat baloldalt van, a 8-as kapu. Eőször jobboldalt, az infopultoknál érdeklődtünk, mert azt tudtam, hogy a prémium helyjegyeseket külön engedik be a tömegtől. Keresték a nevünket, nem találták. Már elkezdtem aggódni, amikor kiderült, ők nem vették észre, prémium jegy és az külön kapu. Sűrűn elnézést kértek.

Átverekedtük magunkat a tömegen, megtaláltuk a premium kaput és onnantól kezdve minden olajozottan ment. Karszalag, külön jegy, külön asztalhoz kísérés.

Így nézett ki belülről a club:

9:30-ig ettünk, aztán bementünk az ülőhelyünkre.

Amikor beléptünk az arenaba, már tömve volt, fent ez a látvány fogadott minket:

Lementünk az ülésünkhöz. Mivel kédőn vettük a jegyeket, ezért a 3. és 6. sorba kaptunk, külön. Leültem a 3-ba először, de az túl közel volt a színpad mellett álló emberekhez, nem volt rálátás a színpadra. A 6. sort választottam

Mellettem volt egy üres szék. Egy kedves német úr feleségéé lett volna, de megbetegedett, úgyhogy mondta, üljön Zsolt oda. Köszönettel elfogadtuk. ;-)

A Pop Királynője 22:24-kor kezdett.

Fenomenális volt.

Zsolt csinált videót is.

Végigénekeltem és végigtáncoltam a koncertet. 

Zsoltnak is nagyon nagyon tetszett.

A show csúcspontja a Like a Prayer és a Rebel Heart volt. A Like a Prayer-t Berlinnek szánta meglepetés ajándékként. A Rebel Heart a kedvenc számom az új albumról:

So I took the road less traveled by 

And I barely made it out alive

Through the darkness somehow I survived

Tough love I knew it from the start

Deep down in the depth of my rebel heart.

Madonna nagyot alakított, hatalmas show -t adott és nagyot énekelt. 

Gondolatokat, érzéseket, katarzist váltott ki belőlem a show. 

A show után visszamentünk a klubba, még ettünk, ittunk kicsit. Én már csak vizet, alkohol nélkül is formában voltam

Aztán amikor már nem volt sor a ruhatárhoz, szépen szedelődzködtünk és eljöttünk.

Hazasétáltunk, kellemes volt az idő.

Ma először a Kudammra mentünk kicsit sétálni.

A Kadewe előtti tér.

A lebombázottan meghagyott templom kívülről és 

 Belülről.

Nagyon tetszik, hogy nem akarják eltörölni a múltbéli hibákat. Pl meghagyták a Karl Marx Alle-t, a DDR dolgainak külön múzeuma van, a II. vh borzalmait is élőn hagyják. Nekem ez tetszik.

A Kudamm a luxus hazája. Lefotóztam a gyűrűt, ami nagyon tetszik, középen, az a nagy smaragdgyűrű:

A Kudamm után visszamentünk az Alexre, Vip, időpontra szóló jegyünk volt a TV toronyba. Ez azt jelenti, hogy interneten lehet megvenni, előre foglalni konkrét időpontra, 10 euroval többe ketül, mint a normál jegy, viszont a fenti étteremben garantáltan ablak melletti asztalt kap az ember, azonnal.

Ez nálunk is így volt, a gyorslift pillanatok alatt felvisz a tetőre. Bejelentkeztünk az étteremben és megkaptuk az 1-es asztalt:

Isteni finomat ettünk, én szarvast vöröskáposztával, Zsolt édesvizi halat.

Közben a tető forgott és körbefordultunk Berlin felett.

És.

Közben kisütött a nap is :-)

Ma láttam életemben először Picasso festményt eredetiben.

A TV torony után elmentünk a Berggruen múzeumba. Hans Berggruen műkincs kereskedő volt éd nagyon jóban volt Picasso-val. Élete során hatalmas magángyűjteményt hozott létre és élete végén ennek egy részét, töredék áron eladta szülővárosának, Berlinnek.

Pár kép a kedvencekből:

Matisse

Picasso: A faun

 

Picasso: Dora Maar zöld körmökkel

A múzeum után még sétáltunk, aztán lassan alszom, holnap még meg akarunk nézni pár dolgot, aztán irány a reptér, 17-kor megy a repcsi.

Madonna koncert: poszt a Tv torony tetejéről :-)

A Madonna koncert irgalmatlanul, fantasztikus volt. Prémium jegyünk volt, ami azt jelentette, hogy koncert előtt és után fullextrás, osztályon felüli étel-ital kiszolgálás volt.

Koncert előtt a club bejáratánál. 

 A klubban.

Koncert után.

:-))

A koncert?

Madonna a Pop Császárnője.

Fergeteges showt nyomott.

Így nézett ki az Aréna, amikor beléptünk a prémium blockba.

A 6 sorban ültünk, kb 10 méterre a színpadtól.

Madonna, amint Edith Piaf számát énekli, a La vie en rose-t

És most itt ülünk a TV toron tetején, ablak mellett és megérkezetta kajám

Folyt köv este 

A technika csodái

Ma reggel is nagyot reggeliztünk. Palacsintát is kértem, nutellával. 

Valamint reggeli előtt kipróbáltam az esőzuhanyt, a mennyezeten van egy nagyon nagy zuhanyrózsa, onnan jön. Külön zuhanyhelyiség van. Nagyon menő.

Olyan, mintha esőben állnál, amikor zuhanyzol, nagyon jó.  

A mai napi program: technikai múzeum és este Madonna show.

 

Berlinben kötelező elmenni a technikai múzeumba.

Most írom a mai posztot, mert aztán este megyünk a Madonna koncertre és hajnalban már nem fogok írni. :-)

Szóval, technikai múzeum.

 Egy repcsi van a tetején, jó belépő. 

Először a vonatos részt néztük meg.

 Ez egy zenélő orgona a múzeumban, csak zárás előtt zenél, azt nem vártuk meg.

Gőzgép.

Mozdony 1860-ból.

Utazóládák. Hát, nem aprózták el. :-)

Ez egy régi mozdony, alulról. Igen, alá lehetett menni. Kissé félelmetes volt, de mellette izgi is. 

 Ez egy szédszedett, működő mozdony, mozgott a kereke és lehetett látni, hogy működik.

 Ez II. Vilmos császár luxusvagonjába bepillantás.

 A karlendítősök gyors, elektromos mozdonya.

Ez meg már a repülős rész, a Lufthansa kereskedelmi járata volt az 1930-as években. Megtudhattuk, hogy a háború alatt is repültek, semleges országokba.

 Ez itt egy Messerschmidt. 

A múzeum után hazajöttünk, kicsit pihizünk, mert nemsokára megyünk a koncertre. :-)

Egyszerre kocka és egyszerre dekadens. Berlin

Fantasztikusan színes volt a mai nap.

Kezdődött az isteni reggelivel: minden nagyon finom és hihetetlenül magas minőségű.

Ez az egyik rész.

 Ez az ebédlőből a kilátás. Elkaptam egy pillanatot, amikor nem volt senki ott. Na ja, vagy két órán keresztül reggeliztem. :-)

Reggeli közben megterveztük, merre menjünk, mit nézzünk meg.

Kezdtük az Ephraim Palais-val. Ez Berlin Nikolai kerületében van. Ez egy olyan rész, ahol nagyon régi épületek megmaradtak. Egészen megdöbbentő, régi és új egymás mellett.

Pl ez:

Vagy ez

 Mi ebben a régi?

Hát az, hogy Hanza stílusban építettek -- panelből!!!!

Ez a ház a fotón bizony panelház.

Ezt észrevettem, hogy az ndksok sokkal kreatívabban nyúltak a panelhez, mint a magyarok. Egészen megdöbbentő elemeket hoztak ki belőle. 

Egy nap után a benyomásom Berlinről;

Régi-új

és

Dekadens- kocka

bámulatos keveréke.

Leplezetlen vonzódásuk van a nagy, monumentális, kocka épületekhez, nagy, széles passzázsokhoz.

Mint pl itt:

Vagy itt:

Ez egy gyönyörű, természetesen hatalmas lépcsőház bejárata:

És mi a dekadens?

A sok monumentálisan kocka épület között felsejlik a nem is olyan mélyben rejtező dekadencia, mint pl. ebben a ruhaboltban: 

 

Vagy ebben a csokiboltban:

Szóval kezdtük a mai napot az Ephraim Palais-ban.

Sajnos nem lehetett az épületen belül fotózni, pedig egy fantasztikus, régi épület. Izgalmas kiállítások voltak benne, amiből megtudhattam, hogy 

- nem Mary Kay Ash volt, aki kitalálta a Pink Cadillacet, tehát hogy rózsaszín autóval reklámozni egy márkát. 1925-ben Berlinben a Rosa Centifolia kozmetikai márkát rózsaszín autókkal reklámozták.

- hogy milyen dekadens, liberális, hihetetlen színes élet volt Berlinben az 1920-as években, burjánzott a design, a művészet. A múzeumban olyan ruhák voltak kiállítva, amelyektől ma is megállna a forgalom az utcán.

- hogy a L'Oreal cég gyakorlatilag egy német hajszínező márkának köszönheti a nevét.

Az Ephraim Palais után kicsit elfáradtunk, visszagyalogoltunk a szállodába, a Casa Camperbe, hogy bekapjunk pár falatot.

Utána vettünk 3 napos Berlin Wellcome Cardot, ami egyben tömegközlekedési jegy is.

Bármikor megveheted, onnantól érvényes, hogy először validálod a jegyautomatánál.

Aztán útra keltünk a DDR múzeumba.

Hát igen.

Embertelen rendszer volt és a múzeumban nagyon alaposan összeszedték a hétköznapi élet minden átnyalatát, a használati tárgyaktól kezdve.

A börtönig:

És persze a csak a felső tízezernek járó kiváltságokig bezáróan;

Vezettem Trabantot, szimulátor, persze :-)

Ültem párttitkár íróasztalnál ;-)

Mindent ősszevetve:

Aki azt szeretné, hogy az állam mondja meg neki, hogy mit csinálhat, jöjjön egyszer el ide és nézze meg, az mivel jár.

És még ide is eljöhet, a Checkpoint Charlie múzeumba, ahol összegyűjtötték, hogyan szöktek meg emberek abból a rendszerből. Pár példa:

Bogár motorja alatt.

 Benzintankban.

Trabant motorból összeeszkábált repülőalkalmatosságon.

És még ezer más módon.

És a vége, a szabadság, a fal leomlása:

A világ, falak nélkül. Így jó!

És éljen a berlini medve, csokiból :-)